Kipp-kopp óvodai tevékenységek
Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy bár a különböző területek külön-külön jelennek meg a heti rendünkben, a tevékenységek integrálhatóságának lehetőségét minden esetben kihasználjuk, hiszen például a matematika az élet szinte minden területén jelen van, és miért ne lehetne gyurmázás közben énekelni.
Játék
„…A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé….”
Forrás: ONOAP
Nálunk a játék fejlesztő, és a fejlesztés játékos. A gyermekek egyéni fejlettségének, életkori sajátosságainak megfelelő játékeszköz és tartalom személyiségük, képességeik fejlesztését is szolgálja, amellett, hogy örömet okoz számukra és sikerélményhez juttatja őket. Csoportlétszámaink lehetővé teszik, hogy egy-egy gyermekre több idő és odafigyelés jusson ezen a téren is.
Verselés, mesélés
„…A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre…”
Forrás: ONOAP
Óvodapedagógusaink által az általában évszakhoz, aktuális eseményekhez és természetesen életkorhoz választott versek, mesék az élmény mellett nagy hatással vannak a gyermekek képzeletére, szókincsére, erkölcsi és érzelmi fejlődésére is. Kiválóan alkalmas a feszültség, a szorongás oldására. Egyaránt megismerteti a gyermekeket a magyar népi költészet a nemzetközi és a kortárs gyermekirodalom értékes darabjaival.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
„…Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.,,”
Forrás: ONOAP
Örömteli, közösségformáló tevékenység a gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A magyar gyermekdalok értékközvetítőtartalmai mellett, más népek zenei kultúrájába is bepillantást enged, valamint a zenei kreativitás lehetőségét is nyújtja, az „örömzenélés” élménye által. Ezért fontos számunkra, hogy a lehető legtöbb „élő” zenében legyen részük óvodapedagógusaink előadásán keresztül,
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
„… A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül…”
Forrás: ONOAP
Rengeteg fejlesztési lehetőség tárháza azon túl, hogy a gyermeki kreativitás, képzelet egyik kifejeződési formája. Gyakran rávilágít a személyiségre, az érdeklődési körre, vagy éppen szorongás tárgyára anélkül, hogy a gyermek elmondaná. Az esztétikai érzék, és kézügyesség fejlődése mellett nagy szerepe van az alkotás közben megélt érzelmeknek, a sikernek csak úgy, mint a kudarcnak, kitartásra, feladattudatra nevel. Szívesen alkalmazunk, próbálunk ki a gyerekekkel új technikákat, amelyeket a gyerekek napközben is szívesen kezdeményeznek.
A Mozgás
„…A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása…”
Forrás: ONOAP
Az óvodáskorú gyermekek mozgásigénye igen nagy, ám ennek kielégítése mellett fontos bizonyos mozgásformák elsajátítása is, melyek a gondolkodási folyamatok megfelelő fejlődéséhez is hozzájárulnak, valamint az fizikai „jól létre”, erőnlétre, ügyességre, állóképességre is jótékony hatással bírnak, és részét képezik az egészséges életmód kialakításának. Mindezek mellet segítik a gyermekeket a téri tájékozódásban, az irányok megismerésében, a szabálytudat alakításában.
A külső világ tevékeny megismerése
„…A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete…”
Forrás: ONOAP
Minden alkalmat megragadunk, hogy rá lehessen csodálkozni a minket körülvevő világra, az épített és természetes környezetre, melyben a gyermek igyekszik eligazodni, a helyét megtalálni, és kérdez, kérdez, kérdez…Gyakran az Ő ötleteikhez, érdeklődésükhöz igazítjuk, a feldolgozandó tartalmakat összekötve az általunk tervezettel. Az ismeretek játékos cselekvéssel, és a tapasztalás lehetőségével történő átadása bizonyul a leghatékonyabbnak, hiszen érzelemmel is töltődik.
Munka jellegű tevékenységek
„.. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás…”
Forrás: ONOAP
Fontos és hasznos, amennyiben szívesen vállalt feladat, de általában a gyerekek versenyeznek egy-egy feladatért, hogy segíthessenek. A pedagógusaink és a gyermekek között kialakuló pozitív érzelmi kapcsolat hozza magával, hogy igyekeznek a kedvünkben járni, segítségünkre lenni, és egymásnak is segíteni, mely az erkölcsi, érzelmi fejlődés szempontjából nagyon fontos.
