Terápiák

LOVAS TERÁPIA

A lovas terápia nem csupán a lovakkal kapcsolatos tevékenységek mindennapi elvégzését jelenti, hanem stressz oldó, figyelemelterelő, relaxációs hatásai is vannak. a ló és lovasa között szoros kötelék fonódik, mely a lovaglás során az állattal való együttműködés fizikai és pszichés hatásai.

 

Hazánkban is mint bárhol a világon, sokféle terápiás fejlesztő módszert alkalmaznak a beszédzavarral küzdő gyermekeknél. A korai kommunikáció – fejlesztésben nagy szerepet játszik a lovas – terápia, mint fejlesztő pedagógia.

 

Célja, hogy minden gyermek megkapja a szükséges képzést ahhoz, hogy megfelelő módon tudjon beilleszkedni a társadalom normái közé. Korlátlan lehetőséget biztosít a mozgásra, tapasztalatszerzésre, felfedezésre. Három különböző hatását ismerjük meg: ezek a fizikai, a pszichés és a szociális.

Alkalmazása csökkenti a szorongást, fejleszti az önbizalmat valamint nagy szerepet játszik az érzelmek kontrollálásában. Javítja a figyelem és összpontosító képességet, megtanítja a felelősségvállalást és egyben relaxál is. Így próbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy a szociális – társadalmi egyensúly minden tekintetben megvalósuljon.

A sérült gyermekek itt megismerhetik azt a különleges hangulatot, ami a ló és az ember különleges kapcsolatát jellemzi.

Óvodásaink számára a gyógypedagógiai lovaglás a legjobb módszer, pszichés problémák, tartási rendellenességek és tanulási zavarok megelőzésére, pl. figyelem zavar esetén. A terápia, a lóval való kapcsolat teremtésből, azzal való foglalkozásból, gondozásból, lovaglásból és lóháton történő egyszerű tornagyakorlatok végrehajtásából áll. A terápiás foglakozások során a gyermek megtanul koncentrálni, a ló mozgása helyes testtartásra ösztönzi, mozgáskoordinációja fejlődik, beszédfejlődése megindul, vagy beszéde jelentősen javulhat, az érzelmi, akarati funkciók javulnak, a kommunikáció fejlődésében is előrelépés várható.

 

            Kiknek ajánljuk:

  • életkortól függetlenül minden gyermek számára
  • beszédében elmaradott, tanulásban,- értelmileg akadályozott problémák és autizmus spektrum zavar esetén
  • koraszülött gyermekeknek
  • tartási rendellenességek, mozgáskoordinációs problémák estén
  • érzelmi reakciók rendezése érdekében

 

KUTYATERÁPIA

A túlmozgásos gyerek megnyugszik a kutya jelenlétében, a visszahúzódó pedig lassacskán megnyílik. És közben fejlődnek éppen azon a téren, ahol elmaradásuk van – erre képes a kutyaterápia. Szakemberek szerint a legszembetűnőbb fejlődés a pszichés hatások területén észlelhető. Az állat jelenléte nyugtatóan hat, oldja a stresszt, a gyerekek megközelíthetőbbé válnak. A túlmozgásos gyerekek nyugodtabbak lesznek, a visszahúzódók pedig aktívabbak. Jók az eredmények a tanulási folyamatok és a beszédfejlesztés, valamint a mozgáskoordináció terén is. „A kutyaterápiás foglalkozás figyelmet igényel a gyerekek részéről, de nem direkt módon. Szinte észre sem veszik, hogy feladatokat teljesítenek, mert a kutya jelenléte örömteli érzelmeket vált ki belőlük. A fejlődés pedig nagyon látványos, már két-három alkalomnak is pozitív hatása van.     A kutya simogatása már önmagában is terápiás hatású.

 

Kiknek ajánljuk:

  • életkortól függetlenül minden gyermek számára
  • beszédében elmaradott, tanulásban,- értelmileg akadályozott problémák és autizmus spektrum zavar esetén
  • tartási rendellenességek, mozgáskoordinációs problémák estén
  • érzelmi reakciók rendezése érdekében

 

HRG – HIDROTERÁPIÁS REHABILITÁCIÓS GIMNASZTIKA

Egy mozgásterápia, ami nemcsak a testnek jó

A HRG terápia olyan vízben végzett feladatsorokat tartalmaz, amelyek elvégzésekor az összes alap modalitás (látás, hallás, tapintás, test- és izomtónus észlelés) bekapcsolódik. A fejlesztés, az ingerek több csatornán keresztül jutnak be egyszerre, ezáltal erősítve egymást.

Így a terápia nemcsak mozgás, hanem kognitív és pszicho-szociális fejlesztés is egyben. Egyaránt alkalmas beszéd, mozgás, egyensúly, figyelem és térorientáció fejlesztésére.

 

Kiknek ajánljuk:

  • akadályozott fejlődésű gyermekeknek
  • beszéd, mozgás, értelmileg akadályozott gyermekek
  • viselkedés, magatartás problémákkal rendelkező gyermekeknek
  • autista gyermekek

 

 

KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE

A kommunikáció az emberi kapcsolatok kulcsa. Segítségével kifejezhetjük gondolatainkat, szükségleteinket, akaratunkat, véleményünket, általa információt adhatunk és nyerhetünk a minket körülvevő fizikai és társas világról.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció, röviden AAK, a súlyosan károsodott beszéd és kommunikáció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló eszközök és rendszerek csoportja.  Használatuk célja lehetőséget nyújtani a társas interakcióban és tevékenységekben, beleértve a tágan értelmezett tanulási folyamatokat, különböző oktatási helyzeteket és környezeteket, ezzel is elő segítve a társadalmi beilleszkedést is.

 

Kiknek ajánljuk:

  • életkortól függetlenül minden beszédében elmaradott gyermek számára,
  • érintettek lehetnek a tanulásban,- értelmileg akadályozott problémák és autizmus spektrum zavar esetén

 

LOGOPÉDIA

A gyermek saját maga szervezi meg agya működését. Látszólag spontán válik éretté a kommunikáció csúcsára, a beszédre. „Az ember született társalgó.” Az első két év felfedezéssel és örömmel teli utazás, kommunikációs kísérletezés. Alapja a gyermek szűk környezete, első sorban az anya, apa, testvérek, a család, mely az élő beszéd lehetőségét biztosítja hozzá. Hosszú az út a beszédig. Meghatározza a környezet, amelybe beleszületik. Fontos a minta, az utánzás. Kellenek hozzá azok a csatornák, amelyeken keresztül a gyermek képes befogadni a környezet jelzéseit: látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.

  • Kiknek ajánljuk:
  • beszédbeli problémák, nyelvi – kommunikációs zavarok

 

NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK

A hang-, beszéd,- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és az alkalmazkodást. Előfordulhat, hogy a beszéd és nyelvi fejlődés különböző okok, károsodások következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik, vagy, hogy gyereknél a már kialakult beszédük/nyelvük szenved különféle szinteken sérülést annak ellenére, hogy hallásuk ép. A fellépő kommunikációs zavar a nyelv verbális és grafikus formáit, valamint a személyiség fejlődését egyaránt érintheti. Ezek az ún. elsődlegesen kialakuló kommunikációs zavarok, amelyek a beszédsérülés következményeként jelennek meg jellemző tüneteikkel. Elsősorban:

 

  • a hangadásban,
  • a hangzó beszédben,
  • a beszédfolyamatosság felbomlásában,
  • a beszéd megértésében és kivitelezésében,
  • valamint az olvasás, írás, számolás területén.

 

 

DADOGÁS (Beszédfolyamatosság zavar)

A gyermek bizonyos hanggal kezdődő szavak elejét többször ismétli (Kakakapa), vagy nehezen tudja elindítani – görcsösen – beszédét. Utóbbi esetben furcsa együttmozgásokkal járhat a beszéd elindítása Természetesen ez a beszédhiba mindig pszichés hátteret feltételez. Gyakran a logopédus pszichológus segítségét is kéri. Fontos a beszédlégzés megfigyelése, feltárni a családban előforduló asztmás, allergiás betegségeket. Nem szabad összetéveszteni az élettani dadogással – 3 éveseknél – mely a beszédszervek éretlenségének velejárója. Tehát, ha a gyanú felmerül szakemberhez, logopédushoz kell fordulni.

 

DISZFÁZIA (Akadályozott beszédfejlődés.)

A zavar a nyelv szinte minden tartományát érinti. Gyakran van a háttérben organikus sérülés. Társul a pszichikus szerveződés egyéb zavaraival, mozgás fejlődés eltéréseivel. A beszéd időbeli és strukturális zavara, mely a nyelvi szintek különböző kombinációjú és súlyosságú tüneteit jelenti. A gyermek nem képes a szavak hangsorrendjének helyes ejtésére, raktározására és bármikor, bármely helyzetben való alkalmazására. Tehát érinti a belső és kifejező beszédet. Szakemberhez kell fordulni, logopédushoz.

Kiknek ajánljuk:

  • lányoknál 2 évesen nem indul el a beszéd
  • fiúknál 2 és fél évesen nem indul el
  • mozgásfejlődésükben elmaradást, furcsaságokat észlel a szülő
  • figyelem-, magatartászavar esetén
  • nem érti a beszédet, vagy csak szituációhoz kötötten
  • nem szereti hallgatni a meséket
  • sokat esik, összeveri magát
  • leesik mindenhonnan
  • agresszív viselkedés

 

DISZFÓNIA

A hang terhelhetőségének zavara. Helytelen hanghasználat. Gyermekünk, vagy felnőtt már több hete rekedt. Logopédiai beszédterápiát feltétlenül gégész – foniátriai vizsgálatnak kell megelőznie. A terápia alatt is folyamatos a foniáter és a logopédus együttműködése. Fel kell tárni a beszédhiba pszichés hátterét. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ez a beszédhiba egy időre maga után vonja bizonyos sportoktól, énekléstől való eltiltást.

Kiknek ajánljuk:

  • három héten túl rekedt gyermek
  • szakorvosi ajánlásra
  • mély hangú gyermekeknek

 

 

SINDELÁR FEJLESZTÉS

A nyelvi fejlődés zavarai gyakran társulnak részképesség zavarok különböző megjelenési formáival, jellegzetes pszichikus funkciózavarokkal. Ezek állnak a későbbi tanulási zavarok hátterében:

  • vizuális észlelés
  • vizuomotoros koordináció
  • vizuális diszkrimináció (elkülönítés)
  • vizuális differenciálás (megkülönböztetés)
  • alak-háttér észlelés
  • alakállandóság
  • testsémán való tájékozódás
  • hallási differenciálás
  • hallási, beszédbeli diszkrimináció
  • sorrendiség kialakítása – emlékezet, figyelem
  • hallási – látási figyelem

 

 

ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ

Az iskolába induló gyermekek egy részénél gyakran éretlenek azok a funkciók, amelyek a tanulás feltételei. Kialakulatlan a térben való tájékozódásuk, nehezen kapcsolják össze a szem és a kéz mozgását. Kézügyességük, rajzkészségük fejletlen, vonalvezetésük ügyetlen, bizonytalan. Beszédükben felcserélik a szótagokat, a szótőhöz hibás toldalékot illesztenek, nehezen összpontosítanak. Mondatszerkesztésük hibás, nehezen találják meg a szavakat. Gyakran felcserélik a hasonló jelentésű és ejtésű szavakat, fő fogalmon belül cserélnek fel kifejezéseket. Nem tudnak visszamondani egy 12 szótagú szósort, verssort. Ezeknek a funkcióknak a fejlesztése azért szükséges, mert meghatározó szerepük van az iskolaérettség szempontjából

Kiknek ajánljuk:

  • 5 éves kortól tipikusan fejlődésű, organikusan éretlen óvodásoknak

 

 

MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS (nyelvi késés)

A nyelvi formák lassúbb ütemben történő kialakulása. A beszéd és a nyelv jellegzetes fejlődési zavarai közé tartozó „kifejező beszéd zavara” kórkép esetén a gyermek a mentális korához képest lényegesen alacsonyabb színvonalon fejezi ki magát, de a beszédmegértése normális, figyel a beszédre. Rövid idő után behozza a gyermek az elmaradást. Általában más területet nem érint. Lányoknál 2, fiúknál 2 és fél évesen kell odafigyelnünk a „nem beszélésre.”

 

PÖSZESÉG (ARTIKULÁCIÓS ZAVAR)

A pöszeség az adott nyelv artikulációs normájától való eltérés. Pöszeség esetén a beszédszervek ügyetlensége,a hallási differenciáló képesség hiánya, vagy csökkent volta,olykor szervi elváltozás található. Öröklött. Az artikulációs hibák kialakulásának leggyakoribb oka az artikulációs mozgásügyetlenség és a fejletlen finommotorika, valamint a pontatlan hallásfigyelem és beszédészlelés fejlődésének az elmaradása. Ajánlott életkor négy évestől hét éves korig. Nagyon fontos elkülöníteni az élettani pöszeséget, mely a gyermek beszédszerveinek éretlenségéből, gyakorlatlanságából fakad. Ezért szakemberhez kell fordulni, logopédushoz, ha felmerül a gyanú a szülőben.

 

 

Nyelvlökéses (infantilis) nyelés terápiája

A nyelés nem megfelelően történik. A műveletben résztvevő beszédszervek helytelen mozgásának, a nyelv vízszintes „kilökődésének” több oka lehet. Így a sokáig tartó ujjszopás, nem megfelelő cumi használata. Elhúzódó cumisüvegből való ivás, evés. Gyakran a nagy mandulák okozta helytelen szájon át való légzés, nyitott szájjal való alvás. Ennek következtében a nyelv leszorított állapotban van, közben nyelünk. Az ételt, a nyálat nem löki hátra a függőlegesen mozgó nyelv, gyakran nyálfolyás vagy az étel visszalökődése jellemzi ezt a problémát. A nyelv rossz mozgása mellett nem záródik megfelelően a két ajak és természetesen a fogsorok sem, a rágóizmok sem működnek erőteljesen jól.

Gyakori probléma, hogy az elvégzett orthodontiai kezelés ellenére a nyelv továbbra is “kilöki” a már szabályozott fogsort. Így a folyamatosan rosszul “működő” nyelv újra és újra megakadályozza a fogszabályozás sikerességét. A helytelen nyelvmozgás hátráltatja, gyakran megakadályozza, hogy a gyermeknek szép, szabályos fogsora legyen. Ezért fogszabályozás előtt ajánlott logopédus szakvéleményét kérni, és ha szükséges nyelvlökéses (infantilis nyelés) terápiával segíteni a kezelést. Így a fogorvos és logopédus szakértői együttműködése a helyes.

A terápia megkezdése előtt ajánlott alapos gégészeti kivizsgálás is. Amennyiben nagyon erőteljesen jelentkeznek a másodlagos pszichés tünetek – szorongás, félelem – javasoljuk pszichológus segítségét is.

Kiknek ajánljuk:

  • nagy mandulák, nyitott szájjal való alvás esetén (természetesen gégész szakorvosi vizsgálatot követően)
  • elhúzódó ujjszopás
  • elhúzódó cumisüvegből való evés, ivás
  • öröklött probléma is lehet
  • helytelen cumi használata
  • gyakori nyálfolyás
  • pöszeség esetén, gyakran sziszegő hangok torz ejtése (interdentális szigmatizmus)

 

 

EVÉS TERÁPIA

A legtöbb ember számára az evés, és a nyelés magától értetődő tevékenység, amely elemi örömöt szerez. Ha az étkezés akadályozott, speciális segítségre van szükség. Étkezési zavarról beszélünk, ha a kisgyermek nem képes bizonyos ételeket elfogyasztani, ill. visszautasítja azokat. Az étkezési zavarok kezelése nagyon fontos. Előfordulhat, hogy kóros reflexek miatt, a nyelés nem működik jól, ill. a száj körüli izmok, amelyek a rágásban felelősek, nem megfelelően fejlődnek. Evésterápiával kezelhetők ezek a problémák.

Kiknek ajánljuk:

  • minden olyan kisgyermek és gyermek számára, aki az életkorának megfelelő szinten nem képes táplálkozni.

 

MOZGÁS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE

A 3 és 6 éves kor közötti gyermekeknél, a tanulási képességet meghatározó észlelési,- mozgásos struktúrák INTENZÍV fejlődési folyamata megy végbe. Ehhez több funkció összehangolt fejlődésére van szükség: mozgásformák, testséma kialakulása, téri tájékozódás, térbeli mozgás, vizuális funkciók, finommotoros koordináció, nyelvi kifejezőképesség, szociális fejlettség.

A mozgás a fejlődő gyermek környezettel való kommunikációjának első és alapvető formája, amelyre a többi kommunikációs forma épül.

 

A mozgás koordináció, azon képessége a gyermeknek, amely a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segíti elő.

  Az összerendezett mozgás létrejöttéhez három követelménynek kell megfelelni.

Az első fontos kritérium, hogy a mozgás optimális energia befektetéssel jöjjön létre.

A koordinált mozgás másik fő jellemzője annak hatékonysága.

A hatékonyság fokmérője, ha a mozgás, a teljesítendő feladatok elemei, annak egésze a végrehajtás szempontjából sikeres.  

A kiváló koordináció harmadik ismérve a mozgás könnyed, biztonságos kivitelezése.

Ennek fejlesztése, a mozgás sikeres kivitelezése a feladatunk, amelyre szinte minden kisgyermeknek szüksége van.

 

Kiknek ajánljuk:

  • minden olyan kisgyermek és gyermek számára, akinek, az életkorának nem megfelelő szintű a mozgás-kivitelezése, ún. kissé „darabos, ügyetlen, esetlen a mozgása”.
  • életkortól függetlenül minden mozgásában, és/vagy beszédében elmaradott gyermek számára.
  • érintettek lehetnek a tanulásban,- értelmileg akadályozott problémák és autizmus spektrum zavar esetén
  • érzelmi reakciók rendezése érdekében

 

Alapozó Terápia

Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszert fejlesztő terápia és fejlesztő módszer, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot. Új lehetőséget ad az agy elmaradt fejlődésének. A gyereket a terápia során magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.

Hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel, ezzel teljessé tesszük az eredményt.

A módszer arra az elvre épül, hogy az idegrendszernek teljesen be kell érnie, hogy a legemberibb funkció, a beszéd-, írás-, és olvasáskészség tökéletesen működjön. Ez pedig a humán mozgásminták egymásutánjával és egymásra épülésével történik, vagy egymásmellettiségével. A mozgássor a szenzoros éréssel együtt adja azt az idegrendszeri fejlődési sort, amelynek koronájaként megjelenik a beszéd, írás és olvasás készsége. A terápia arra törekszik, hogy serkentse az idegrendszer fejlődését a mozgáson át szenzoros területeken is.

Kiknek ajánljuk:

  • Megkésett, akadályozott beszédfejlődésnél, más beszédhibás gyermekeknek.
  • Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekeknek.
  • Azoknál az organikus eredetű túlmozgásos, viselkedés – magatartászavaros, figyelemzavaros gyermekeknek, akiknél szülés körül oxigénhiányos károsodás keletkezett.
  • Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknak.
  • Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek.
  • Minden olyan gyermeknek, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból.

 

 

SZENZOMOTOROS INTEGRÁCIÓS MOZGÁSFEJLESZTÉS

Sokféle csatornán, sokféle inger éri egyszerre testünket, ezek felfogása és összerendezése sokszor nehéz feladatot jelent. Mind az egyes érzékek működésében, mind az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek – a szenzoros integráció zavara – mely az idegrendszer éretlenségének következménye. A terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. A sokféle eszköz, a hinták, labdák, lejtők, kötelek, gyűrűk stb. fantáziadús használata arra szolgál, hogy javítsa az agyféltekék közötti kapcsolatot, ezáltal segítve a tanulási-megismerési folyamat működését

Kiknek ajánljuk:

  • Figyelem- és tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknek
  • Nehezen beszélő gyermekeknek
  • Finom kézmozgásokban – például írásban – ügyetlen gyerekeknek
  • Társas kapcsolataikban sikertelen gyerekeknek
  • Koraszülötteknek
  • Autista, vagyis a környezete elől kórosan bezárkózó gyermekeknek
  • Hiperaktív vagy éppen túlságosan passzív gyermekeknek

 

 

MANUÁL EGYÉNI MOZGÁSTERÁPIÁK

A manuál terápiás kezelések célja, hogy kézzel (manuális) végzett technikákkal, különböző fogásokkal oldja az ízületek mozgáskorlátozottságát, szükség szerint lazítsa, erősítse az izomzatot, helyreállítsa a gerinc és a végtagi ízületek mozgásdinamikáját, funkcióját. A terápia hatása a következő területeken mérhető:

  • az izom tónusa
  • a gerincoszlop különböző rendellenességei (szkoliózis, kifózis, stb.)
  • izom és ízületi rövidülések
  • a kéz támasztó, nyújtó, hajlító funkciója
  • a finommanipulációs tevékenységek (festés, íráskészség, stb.)
  • a lábtartás és terhelhetőség
  • a testtartás ülő és álló helyzetben
  • az általános mozgás- és járáskép
  • a száj- és beszédmozgások
  • a koordinációs képességek
  • a figyelem, koncentráció

 

KONDUKTÍV TORNA

A konduktív nevelés egy speciálisan integrált nevelési rendszer, melynek lényege a tanuláson alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés. Célja a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültekké vált gyerekek és felnőttek komplex fejlesztése. Sok területet igyekszik felölelni, ezért is nevezhető komplex módszernek: a mozgásfejlesztés mellett a beszéd, kognitív és más területek fejlesztését is megvalósítja.

  • Kiknek ajánljuk:
  • A konduktív nevelés célcsoportja elsősorban központi idegrendszeri sérült gyermekek:
  • Cerebromotorikus dysfunkciók: (központi idegrendszeri eredetű)
  • diplegia spastica (alsó végtagi ollózó merevség)
  • tetraparezis spastica (négy végtagi merev bénulás)
  • hemiplegia spastica infantilis (gyermekkori féloldali bénulás)
  • athtosis (túlmozgás)
  • cerebelláris ataxia (koordinációs zavar)
  • Spinomotorikus dysfunkciók (gerincvelői eredetű) 
  • Spina bifida(a csigolyaívek)

 

 

GRAFOMOTOROS FEJLESZTÉS

Tágabb értelemben a finommozgás koordinációját, a kézügyesség fejlesztését, szűkebb értelemben a rajz- és íráskészség fejlesztését jelenti, mely többek között a kézizmok erősítését, a megfelelő izomerő elősegítését, a szem-kéz koordináció fejlesztését, a helyes ceruzafogás kialakítását célozza meg. Fejlesztéssel jó eséllyel megelőzhető a diszgráfia.

  • Kiknek ajánljuk:
  • akiknek a finommotoros koordinációt igénylő kézmozgása ügyetlenebb (pl. nem akar, nem tud vagy nem szeret rajzolni, gyöngyöt fűzni, masnit kötni, gombolni stb.)
  • akik nem szeretik az aprólékos kézmozgást igénylő feladatokat
  • 5 éves kortól

 

 

VIZUÁLIS ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE

A látás az egyik leglényegesebb észlelési forma, a születés pillanatától meghatározza az ember gondolkodását, cselekedeteit. A vizuális megjelenítés fontos része szellemi és fizikai tevékenységeinknek. Látási emlékezetünk észlelési sémákba rendezi a dolgokat, tudatunk pedig a folyamatos tapasztalatszerzés során automatikusan rendszerezi a vizuális ingereket. A precíz, éles látás fontos az irányított mozgásfolyamatokban. Vizuális észlelésen alapul a formafelismerés, a színfelismerés, a térészlelés, a rész-egész viszony felismerése is. Kiemelten fontos az írástanulás során.

Kiknek ajánljuk?

  • minden gyereknek 3-10 éves korig
  • akik csak rövid ideig tudnak egy feladatnál maradni
  • akiknek szándékos figyelmük még éretlen

 

 

HALLÁS FEJLESZTÉS

 

A hallássérülés elnevezés gyűjtőfogalom, a halláskárosodások minden fokát és típusát ide soroljuk” (Csányi, 1998.

Hallássérült az a személy akinek hallásvesztesége oly mértékben akadályozza a fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeiben, hogy az eredményes fejlesztéséhez gyógypedagógiai támogatás feltétlenül szükséges. Ugyanis a hallásveszteséggel arányosan, akadályozott az anyanyelv-beszéd kialakulása. A speciális nevelési szükséglet elsődlegesen a természetes beszédelsajátítás kritériumainak megteremtésében jelentkezik (Farkas, Perlusz, 2000).

A hallássérülés folyamán, a hallási nehézséggel közvetlen oki kapcsolatban álló akadályozottságok alakulnak ki. Ezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a hallószervünk talán legfontosabb érzékszervünk. hallás egy olyan információs csatorna amely minden irányból és a távolabbi eseményekről is közvetít, folyamatosan, így akár sötétben is tudunk információt gyűjteni hallásunk alapján. A hallás előkészíti a bekövetkező esemény, kíváncsiságot kelt, ezáltal irányítja a vizuális észlelést és érdeklődést. A hallás fejlődése elsősorban a beszéd és a kommunikáció fejlődésére hat, ezenfelül befolyásolja a személyiségfejlődést, és a társas kapcsolatok kialakulását. Továbbá az olvasás, mint másik információforrás alapja (Csányi, 2004).

 

AUTIZMUS SPECIFIKUS FEJLESZTÉS

A fejlesztés legfontosabb jellemzője a vizuális támpontok egyéni szükségletekhez szabott alkalmazása, mellyel segíti a gyermek térben (csoportszoba) és időben (napirend) való könnyebb tájékozódását. Így biztonságérzetet nyújt és nagyobb fokú önállósodást tesz lehetővé. Módszere elsősorban a vizuális információátadás.

 

Eszközei:

  • napirendi tárgyak/kártyák, melyek a tér és idő strukturálását segítik
  • folyamatábrák, melyek lépesenként megjelenítik a különböző tevékenységeket
  • én-könyv és napló, amik a gyermek napi, – és életeseményeit rögzítik képekben és rajzokban
  • napirendbe épített babzsákos foglalkozások a gyermekek játékos kommunikáció fejlesztését célozzák meg.

 

 

PECS HASZNÁLATA

„Picture Exchange Communication System” (PECS, a képkártya-csere módszer)

Ez a komplex megközelítés magába foglalja mindazokat a korszerű viselkedés- és kognitív terápiás módszereket, melyek az autizmus terápiájában a legelterjedtebbek. Az autista gyermekek fejlesztésének egyik fő célja valamely kommunikációs eszköz spontán és rugalmas használatának kialakítása társas kapcsolatokban.

A gyermekekhez igazítva ezt különböző szimbólum-szinteken alkalmazzuk (tárgyas, fotós, képes, piktogramos, szöveges). A módszer előnyei: használata azonnali sikerélményhez vezet; nem feltétel, hogy a gyermek képes legyen utánozni, tartósan figyelni, megérteni nyelvi instrukciókat vagy képi információkat. Az alkalmazott képek közérthetőek. A lehető legkorábban megkezdett intenzív terápia elősegíti a beszélt nyelv használatának kialakulását. Tapasztalataink szerint beszélő gyerekeknél is növeli a kommunikációs késztetést, a nyelvileg kifejezett dolgok komplexitását és változatosságát, ill. hatékonyan csökkenti a viselkedés – problémákat.

Kiknek ajánljuk?

  • autista gyermekeknek
  • nem beszélő akadályozott beszédfejlődésű gyermekeknek
  • nem beszélő értelmileg sérült gyermekeknek

 

 

EGYÉNI KOMPLEX GYÓGYPEDAGÓGIA

Egyénre szabottan megtervezett, a vizsgálatok során feltérképezett állapothoz és a család igényeihez igazított fejlesztés, mely során a gyermek erősségeire támaszodva ösztönözzük a sérült, gyenge területek fejlődését. A foglalkozások a gyermek számára oldott, motiváló környezetben egyéni vagy kiscsoportos formába zajlanak.

 

Kiknek ajánljuk:

  • koraszülötteknek
  • születés pillanatától észlelhető problémák esetén (genetikai ártalmak, szülési sérülés, fejlődési rendellenességek)
  • azoknak, akik jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen (mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallás- és látásfejlődés, kommunikáció- és beszédfejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés)
  • 3 éves kortól

 

 

KORAI FEJLESZTÉS

Minden gyermek egyedi, a maga módján növekszik és fejlődik. A fejlődési mérföldkövek elérése azonban nem egyszerre, nem ugyanabban az időben történik mindenkinél. Gyakran ez a késés a normál fejlődés egy változata. Bizonyos esetekben azonban a késés eltérést is jelent és ilyenkor beavatkozásra van szükség, hogy a gyermek – külső segítséggel ugyan -, de képességeit a legteljesebb mértékben kibontakoztathassa. A korai fejlesztés célja az elmaradás, a sérülés korai diagnosztizálása, a család teljes körű megsegítése, a gyermek készségeinek fejlesztése, a közösségbe való beilleszkedés támogatása.

Kiknek ajánljuk:

  • koraszülötteknek
  • születés pillanatától észlelhet? problémák esetén (genetikai ártalmak, szülési sérülés, fejlődési rendellenességek)
  • azoknak, akik jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen (mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallás- és látásfejlődés, kommunikáció- és beszédfejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés)
  • 0-3 éves kor között

 

TEHETSÉGGONDOZÁS

A tehetséggondozás során a gyermekek kíváncsisága, érdeklődése kerül előtérbe. Nagyon fontos, hogy a család, a pedagógusok időben felismerjék a gyermek különleges képességét, képességeit, hiszen a környezet elismerése ezek optimális fejlesztése nélkül a tehetség nem tud kibontakozni. A foglalkozások egyénileg, barátságos légkörben zajlanak.

Kiknek ajánljuk:

  • Hamarabb kezdett el járni
  • Valamelyik képessége, készsége jobb, mint kortársaié, egyebekben átlagos
  • Gyorsan tanul, kevesebb magyarázatra van szüksége
  • Jól alkalmazza a korábban és más területeken szerzett ismereteit
  • Fogékony minden új iránt, tudásvágya csillapíthatatlan