Szmsz

KIPP-KOPP ÓVODA

                                                               SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 A nevelőtestület elfogadta 2017.09.01.                                                       

                                                                                                              

A kuratórium jóváhagyta 2017.08.31.                                                           dr. Kopp Miklósné

fenntartó

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..

  1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja.
  2. Az SZMSZ hatálya.
  3. Az SZMSZ hatálybalépése.
  4. Az SZMSZ kiterjedési jogköre.
  5. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje.
  6. Pedagógiai Programról való tájékoztatás rendje.

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

III. KÖZNEVELÉSI ALAPFELADATOK

IV. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE

  1. A belső ellenőrzés célja.
  2. Belső ellenőrzésre jogosultak.
  3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje.
  4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja.
  5. Az intézményben a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak.
  6. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során.
  7. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet

V. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA

VI. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

  1. A működés rendje – általános szabályok.
  2. Az intézmény dolgozóinak munkarendje
  3. A gyermekek fogadása, a nyitva tartás rendje.
  4. Gyermekek elhelyezése más csoportban.
  5. Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések.
  6. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések.
  7. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek.
  8. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje.
  9. A vezetők közötti feladatmegosztás.
  10. Az intézmény vezetőségének kibővített tagjai
  11. Szakmai munkaközösség vezető.
  12. A helyettesítés rendje.
  13. Az intézmény dolgozói
  14. A nevelőtestület
  15. A vezető és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája.

18 . Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések.

  1. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja.
  2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
  3. Az intézményi védő, óvó előírások.

21.1. Gyermekvédelem.

  1. A dolgozók egészségvédelmi szabályai
  2. Gyermekbaleset esetén teendő intézkedések.
  3. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők.
  4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.
  5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.

VII. A BESZÉLJ VELEM ALAPÍTVÁNYI EGYMI KAPCSOLATA AZ INTÉZMÉNNYEL

  1. A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI által biztosított, a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek
  2. A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI által biztosított a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek általános szervezési alaptételei

VIII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

  1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.
  2. Mellékletek.

1.sz. Iratkezelési és adatkezelési  szabályzat

2..sz. Munkaköri leírás minták.

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

Meghatározza, a KIPP-KOPP ÓVODA, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Célja továbbá az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése.

2.   Az SZMSZ hatálya

Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkatársára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

Az SZMSZ jogszabályi alap

  • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény.
  • 15/2013 (II.26) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
  • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
  • 2012. évi CXVIII törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
  • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  • A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
  • évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

3. Az SZMSZ hatálybalépése

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát a nevelőtestületi szobában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni, és az óvodai honlapon is közzé kell tenni.

4. Az SZMSZ kiterjedési jogköre

  • az óvodába járó gyermekek közössége,
  • a gyermekek szülei, törvényes képviselői
  • a nevelőtestület,
  • az intézményvezető, vezető helyettes,
  • a nevelőmunkát segítők, alkalmazotti közösség
  • egyéb munkakörben dolgozók.

5. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje

  • ha az óvoda működési rendjében változás történik
  • ha a jogszabály előírja
  • módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.

6. Pedagógiai Programról való tájékoztatás rendje

Az óvodavezetővel történt előzetes időpont egyeztetéssel az intézmény nevelőtestületi szobában nyerhetnek betekintést a pedagógiai programról érdeklődők.

II.AZ INTÉZMÉNY ADATAI

  1. Hivatalos neve: KIPP-KOPP Óvoda
    1. Rövid neve: KIPP-KOPP Ovi
  2. Feladatellátási helye Székhelye: 1225 Budapest, Nagytétényi út 67
  3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Beszélj Velem Alapítvány 1221 Budapest, Alkotmány u.2.
    1. Postacím: 1775 Budapest, Pf.: 13.
    2. Az intézmény megalapításának helye és időpontja: Budapest, 1998.09.01.
  4. Az intézmény működtetője: Beszélj Velem Alapítvány 1221 Budapest, Alkotmány u.2.
  5. Típusa: Óvoda
  6. OM azonosító: 203136

III. ALAPFELADATA

1. Köznevelési alapfeladatok:

Az intézmény székhelyén

  • Iskolai előkészítő oktatás, (az alapfokú oktatást megelőző nevelés)
  • Óvodai nevelés,
        • Sajátos nevelési igényű a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek (integrált) óvodai nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (Nkt.4§25. pont)
        • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelés, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

Az a gyermek, aki az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkt..4§ 3. pont)

        • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális ellátását a székhelyen működő Beszélj Velem Alapítványi EGYMI látja el.
  1. Egyéb tevékenységek

– Az intézmény székhelyén

        • Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: külső gyakorló helyként részvétel a pedagógusképzésben
        • Sport, szabadidős tevékenység
        • Óvodai intézményi étkeztetés
  • Munkahelyi étkeztetés
  • Építményüzemeltetés

IV. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE

1. A belső ellenőrzés célja

  • biztosítsa az intézményvezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre,
  • feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást,
  • megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,
  • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.

 

2. Belső ellenőrzésre jogosultak

  • intézményvezető
  • intézményvezető helyettes

Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza.

A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

Az intézmény belső ellenőrzési rendszere átfogja az intézményi nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézményvezetője a felelős.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja

  • biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését,
  • segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát,
  • az intézményvezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről,
  • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

5. Az intézményben a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak

  • az intézményvezetője
  • az intézményvezető helyettes
  • a tagóvoda – vezető
  • a szakmai munkaközösségek vezetője

A fenntartó és az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

6. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során

  • A helyi nevelési programban megfogalmazott alapelvek érvényesülése.
  • A helyi programban meghatározott nevelési feladatok teljesítése
  • Az óvodapedagógusok pszichológiai, pedagógiai és módszertani kultúrája.
  • A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.

6.1 Az ellenőrzés fajtái

  • Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.
  • Spontán, alkalomszerű ellenőrzés.

6.2 Az ellenőrzés területei

  • pedagógiai, szervezési, időszakos, állandó, kiemelt és speciális.

6.3. Az ellenőrzés formái

Önellenőrzés dokumentumainak vizsgálata, csoportlátogatás, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése.

 Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős.

Az ellenőrzésre jogosultak az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzött alkalmazott nevét, ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezését.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.

7. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet

  • az intézményvezető,
  • az intézményvezető helyettes,
  • a szakmai munkaközösség vezetője,
  • az óvodaszék elnöke

Az ellenőrzésről a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal, megállapodás születik és visszatérő ellenőrzésre kerül sor.

A nevelési év végén megtartott alkalmazotti értekezleten, az intézményvezető az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az intézmény dolgozóit.

A nevelési évzáró értekezletén az intézményvezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

V. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA

Az intézmény élén a nevelőtestület vezetőjeként a magasabb vezető beosztású intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé a magasabb vezető beosztású vezető intézményvezető helyettes, és a vezető beosztású alkalmazottak: tagóvoda – vezető, szakmai munkaközösség – vezetők.

 

 

VI. A NEVLÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A működés rendje – általános szabályok

A nevelési év rendjét a jogszabályok alapján az intézményi munkaterv határozza meg.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

  • az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
  • nyári zárva tartás időtartamát,
  • a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek időpontját,
  • a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

 2. Az intézmény dolgozóinak munkarendje:

A napi munkarendet az éves munkaterv tartalmazza.

A munkaköri leírás személyre szólóan magába foglalja a munkavégzés feladatait, szabályait.

A munkaköri leírások mintái az SZMSZ 3.sz mellékletét képezi. Az alkalmazottak a benne foglaltak tudomásulvételét aláírásukkal igazolják.

3. Napirend

Az intézményi napirend kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a szülők –a házirendben szabályozottak szerint- gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

A nyári zárva tartás időpontjáról legkésőbb az adott év február 15-ig értesíteni kell a szülőket.

Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként legfeljebb 5 alkalommal vehet igénybe az intézmény, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7. nappal a nevelés nélküli munkanap előtt. Mindezt a szülők aláírásukkal tudomásul veszik, hitelesítik.

4. A gyermekek fogadása, a nyitva tartás rendje

Az intézmény nyitva tartását az éves munkaterv és a házirend tartalmazza. Változtatása a fenntartó engedélyéhez kötött. Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, valamint a mindenkori tanév törvényes rendje szerint a téli és tavaszi szünet idején az intézmény zárva tart.

A nyitvatartási idő: napi 10 óra.

Reggel 7.00 órától, délután 17.00 óráig fogad gyermeket az intézmény.

Az intézményben dolgozó pedagógusok és dajkák váltott műszakban dolgoznak.

Az intézményt reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus, és a reggeli műszakban dolgozó dajka nyitja. A helyi adottságokból adódóan reggel 7 és 8 óra között, valamint este 16 és 17 óra között összevont – ügyeletes csoportokban helyezzük el a gyermekeket. A gyermekek érkezésének és elvitelének módját a Házirend szabályozza.

Az intézmény fent szabályozott időponttól esetenként eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt.

5. Gyermekek elhelyezése más csoportban

Pedagógus hiányzás esetén átszervezésével szükséges a gyermekek felügyeletét és szakszerű fejlesztését biztosítani. Belső munkaszervezés alapján az óvoda bármely pedagógusa átveheti a hiányzó pedagógus feladatait.

Szükség esetén a gyermekek más csoportban is elhelyezhetők. A csoport létszám ebben az esetben sem haladhatja meg a törvény által engedélyezetett maximális csoportlétszámot.

6. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés

Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai jelentkezések idejét és módját a fenntartó határozza meg, melyet nyilvánossá kell tenni. A felvétel egész évben folyamatos.

Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a második életévét.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A jelentkezés az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről, a felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A kiemelt figyelmet igénylő gyermeknél szakértői bizottsági kijelölés is szükséges.

7. Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések

Az óvodai elhelyezés megszűnik, ha:

  • A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján.
  • A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon.
  • A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.                                                           

8. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

Az intézmény, a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza (értesítés formájában).

Az intézmény konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.

Az intézmény konyhájában a teljes leltárkészletért minden konyhai dolgozó anyagi felelősséggel tartozik.

Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az intézmény ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

9. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek

  • az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A teljes leltárkészletért a csoportban dolgozó óvónők, gyermekfelügyelők, gyógypedagógiai asszisztensek, kisgyermeknevelő és gondozók, és a dajka azonos mértékben felelősek.

A karbantartó a munkájával kapcsolatos eszközökért tartozik anyagi felelősséggel.

Az utolsóként távozó dolgozó felelős az ablakok bezárásáért, az áramtalanításért, az épület bezárásáért.

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az intézmény alkalmazottai munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel fél 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.

A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést. A dolgozók a gyermekcsoportban a mobiltelefont nem használhatják (kivéve vezetőség).

Az intézmény egész területén, valamint az épület 5 méteres körzetében tilos a dohányzás a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

Minden dolgozónak érvényes foglalkozás –egészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie.

Az intézmény berendezéseit, felszereléseit csak az intézményvezető engedélyével lehet az intézményből elvinni átvételi elismervény ellenében.

10. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

A csoportszobákban a szülő csak az engedélyezett alkalommal tartózkodhat /beszoktatás, ünnepély, stb./.

Az intézmény épületében az intézmény dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak.

Az intézmény teljes nyitva tartási ideje alatt megosztva/ lefedve az intézményvezető, az intézményvezető helyettes tartózkodik, a munkaidő beosztásuk szerint. A munkaidő beosztást az éves munkaterv tartalmazza.

Amennyiben az intézményvezető és az intézményvezető helyettes  rendkívüli, előre nem látható ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, távollétében a rangidős óvodapedagógus (az intézményben legrégebben dolgozó), vagy munkaközösség vezető hozhat döntést az esetleg szükséges intézkedések megtételére.

11. A vezetők közötti feladatmegosztás 

11.1. Az intézményvezető és feladatköre

Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.

Az intézményvezető jogkörét, felelősségét feladatait a köznevelési törvény, az intézmény belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.

11.2. Az intézményvezető felelős:

  • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
  • a pedagógiai munkáért,
  • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
  • a nevelőmunka egészséges, és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
  • a gyermekbalesetek megelőzéséért,
  • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
  • a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért
  • a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,
  • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért.

11.3. Az intézményvezető feladata:

  • a nevelőtestület vezetése
  • a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése,vezetése
  • a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
  • a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,
  • a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése
  • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
  • a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés,
  • a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása,
  • az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat,
  • a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása
  • a belső ellenőrzési feladatok elvégzése
  • adminisztrációs feladatok ellátása
  • szabadságolási terv elkészítése
  • a heti rend és a helyettesítési beosztás elkészítése,
  • belső helyettesítések dokumentálása,
  • nyilvántartások vezetése,
  • csoportok adminisztrációs munkájának időnkénti ellenőrzése,
  • közreműködik az értekezletek és egyéb óvodai rendezvények előkészítésében

11.4. Az intézményvezető helyettes felelős:

  • továbbképzésekkel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatok ellátása,
  • szabadságolási terv elkészítése,
  • a heti rend és a helyettesítési beosztás elkészítése,
  • belső helyettesítések dokumentálása,
  • nyilvántartások vezetése,
  • csoportok adminisztrációs munkájának időnkénti ellenőrzés,
  • közreműködik az értekezletek és egyéb óvodai rendezvények előkészítésében,
  • az értekezletekről jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készítése

Az intézményvezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzi.

Az irányításban való részvételüket az intézményvezetővel való napi kapcsolattartással személyesen, telefonon, e-mailen és az óvodatitkár, és gazdasági vezető segítségével végzik.

Heti 1 alkalommal vezetői megbeszélésre kerül sor.

12. Az intézmény vezetőségének kibővített tagjai

  • az intézményvezető
  • az intézményvezető helyettes
  • a szakmai munkaközösségek vezetői
  •  az óvodaszék elnöke, ha a téma indokolja

Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményvezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint, de legalább heti 1 alkalommal megbeszélést tart. A megbeszélést az intézményvezető hívja össze, melyről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül.

13. Szakmai munkaközösség vezető

A munkaközösség vezetőjét a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bízza meg határozott időre, ami többször meghosszabbítható.

A szakmai munkaközösség vezető feladatai:

  • a munkaközösség munkájának tervezése, önálló vezetése,
  • a pedagógiai program és az intézmény éves munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása,
  • a munkaközösség tevékenységének irányítása, a munkaközösségi tagok szakmai munkájának ellenőrzése a nevelőtestület által kiemelt területen,
  • belső továbbképzések szervezése,
  • a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain,
  • A szakmai munkaközösség képviselete az intézmény vezetősége előtt és külső szakmai fórumokon.

14. A helyettesítés rendje

Az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az intézményvezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak ( jogviszony létesítés – megszüntetés, fegyelmi – és kártérítési felelősségre vonás)

Az intézményvezető helyettes távolléte esetén az intézményvezető helyettesi feladatokat az óvodában dolgozó rangidős (legrégebben ott dolgozó) óvodapedagógus/gyógypedagógus látja el.

A helyettesítés további sorrendje: az óvodapedagógusok közül intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvónő jogosult.

Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával, illetve az intézmény működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

15. Az intézmény dolgozói

Az intézmény dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezető szakmai elbírálás útján alkalmazza. A beérkezett önéletrajz, személyes interjú alapján dönt az intézményvezető a dolgozó felvételéről.

Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az intézményben alkalmazottak köre: intézményvezető, intézményvezető helyettes, tagóvoda – vezető, óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők: dajkák, gyermekfelügyelő, óvodatitkár, takarító, karbantartó.

15.1. Az intézményi alkalmazottak közössége

Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja.

Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek rögzíti.

Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, feladatának változásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben.

A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet.

A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések előtt kell összehívni. Az értekezlet megtartásához a dolgozóknak legalább 2/3 –os jelenléte szükséges, melyről jegyzőkönyv vagy feljegyzés készül.

Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az intézményvezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az intézményvezető tájékoztatja az intézmény dolgozóit az intézményi munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat.

Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyv vezetője és az értekezleten végig jelen levő két munkatárs hitelesít.

15.2. A vezető és az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által küldött képviselőt meg kell hívni, és nyilatkozatukat jegyzőkönyvben rögzíteni.

15.3. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyt és közösséget.

15.4. Egyetértési jog

A jogkör gyakorlója az adott kérdésben úgy rendelkezhet, ha a jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

15.5. Döntési jog

A rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak.

16. A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

Nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

16.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

  • a nevelési program és módosításának elfogadása
  • a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása
  • az óvoda éves munkatervének elkészítése
  • a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
  • továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása
  • a házirend elfogadása

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat.

A nevelőtestület hatáskörébe tartozó feladatokat nem ruházhat át, amelyekben döntési kompetenciát gyakorol:

  • a nevelési program elfogadását,
  • a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását,
  • a Házirend elfogadását,
  • a munkaterv elfogadását,
  • az intézményre vonatkozó átfogó elemzés elfogadását,
  • a beszámoló elfogadását.

16.2. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az intézmény vezetője hívja össze. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet napirendjét három nappal előbb köteles kihirdetni.

A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:

  • nevelési évet nyitó értekezlet
  • őszi nevelési értekezlet
  • tavaszi nevelési értekezlet
  • nevelési évet záró értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény vezetője, szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.)

A nevelőtestület döntéseit és határozatait, – jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki.

A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iratanyagába kerülnek határozati formában.

16.3. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai az óvodavezetőség ülései, a különböző értekezletek, a megbeszélések, és a pedagógiai eszmecserék.

E fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg.

16.4. A nevelőtestület és a szülők

Az intézményvezető az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülői közösség (óvodaszék) összejövetelein, a szülői értekezleteken, a csoportokban elhelyezett, valamint a központi hirdetőtáblákon és az óvoda honlapján tájékoztatja a szülőket.

Az intézmény pedagógusai a csoportok szülői értekezletén, fogadó órákon, a csoport faliújságán tájékoztatják a szülőket. A tanévben minden csoport legalább 2 szülői értekezletet tart, amelyen az óvónők csoport szinten tájékoztatják a szülőket az óvodai életről.

16.5. Szakmai munkaközösségek

A pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre, ami az intézményben folyó nevelőmunkát segíti.

Működéséről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt.

A munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására és koordinálására munkaközösség vezetőt választanak.

A munkaközösség vezetők az évzáró értekezleten számolnak be az elvégzett munkáról.

Jogköre:

  • meghatározza működésének rendjét, elfogadja a munkatervét,
  • vezetőjét az intézményvezető bízza meg határozott időre.

Dönt:

  • működési rendjéről,
  • a nevelőtestület által átruházott kérdésekről.

Véleményez szakterületén:

  • a nevelési programot,
  • Házirendet,

Munkaközösségek közötti kapcsolattartás formája:

  • Bemutató foglalkozások
  • Nevelőtestületi értekezletek
  • Vezetői értekezletek

A nevelőtestület által átruházott jogok alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységeket folytathatja:

  • fejleszti a szakterület módszertanát,
  • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására,
  • szervezi a munkaközösségébe tartozó pedagógusok továbbképzését
  • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,
  • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,
  • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a nevelési program módosítására,
  • a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése,
  • új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása.

17.  A vezető és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája

17.1. Óvodaközösség:

Az óvoda közösségét az intézmény dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

17.2. Óvodaszék

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében óvodaszéket működtetnek. Az Óvodaszék Szervezési Működési Szabályzata külön dokumentumban található.

A Knt. a gyermek és a szülők jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájussanak, tájékoztatást kapjanak a gyermek nevelését érintő kérdésekről, valamint megismerhessék az óvoda helyi Pedagógiai Programját, Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

18 . Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

18.1. Az intézmény működési alapdokumentumai

A törvényes működést az alábbi, – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

  •  Alapító okirat
  •  Pedagógiai program
  •  Éves munkaterv
  • Továbbképzési program,- beiskolázási terv
  • Jelen SZMSZ és mellékletei
  • Esélyegyenlőségi terv

A nevelőtestületi szobában kell elhelyezni – az intézményvezető által hitelesített másolati példányban:

  • az óvoda pedagógiai programját,
  • szervezeti és működési szabályzatát,
  • házirendjét,

A szülők az intézményvezetőtől vagy helyettesétől, a tagóvoda vezetőjétől – előre egyeztetett időpontban – kérhetnek szóbeli tájékoztatást a helyi Pedagógiai programról.

Az alap dokumentumok (helyi pedagógiai program, házirend) az óvoda honlapján is megtekinthetők.

18.2. Közzétételi lista

Az intézmény vezetője, mint a közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a különös közzétételi listában szereplő adatok, pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről az intézmény honlapján. A lista személyes adatokat nem tartalmaz.

19. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az intézményt a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban a fenntartó és az intézményvezető képviseli.

Az intézmény sajátos feladatköréből adódóan a törvény által előírtaknak megfelelően folyamatos a kapcsolattartás.

A kapcsolattartás rendszeres formái

  • különböző értekezletek
  • fórumok
  • nyílt napok
  • fogadóórák
  • rendezvények

Kapcsolati rendszerek:

  • Fenntartó és az intézmény kapcsolata

Jelentések, beszámolók, vezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás.

  • Polgármesteri Hivatalok és az intézmény kapcsolata
  • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok és az intézmény kapcsolata:

Sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata, és nyomon követése

Forma: vizsgálatkérés: állapotfelmérés, illetve kontroll vizsgálatkérés

Módja: írásban

Kapcsolattartó: intézményvezető

  • Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ és az intézmény kapcsolat

Sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata, és nyomon követése

Forma: vizsgálatkérés: állapotfelmérés, illetve kontroll vizsgálatkérés

Módja: írásban

Kapcsolattartó: intézményvezető

  • Nevelési Tanácsadó és az intézmény kapcsolata

Kapcsolattartó: intézményvezető

Módja: írásban, telefonon

  • Gyermekorvos, védőnők és az intézmény kapcsolata

Kapcsolattartó: intézményvezető

Módja: írásban, telefonon          

  • Az orvos – egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás

Kapcsolattartó: intézményvezető

Módja: írásban, telefonon

20. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

20.1. Látogatás rendje:

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben, aki az intézményvezetőhöz kíséri őt.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi.

Rendezvények esetén nyitvatartási időtől való eltérést az intézményvezetője engedélyezhet.

20.2. Az SZMSZ alkalmazásának szempontjából idegen:

Minden természetes személy, aki nem áll alkalmazotti, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az intézménnyel idegennek számít.

Az engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését.

Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után – az intézmény bármely alkalmazottja jogosult és köteles.

21. Az intézményi védő, óvó előírások

21.1. Gyermekvédelem.

Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását.

Az intézményvezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése.

21.2. Gyermekvédelmi feladatok:

  • a problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket felismerni, és ha szükséges szakember segítségét kérni,
  • nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről,
  • rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel,
  • a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni,
  • a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásának folyamatos nyomon követése

Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett intézményi intézkedési lehetőségek kimerültek, az intézményvezető köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

21.3. Óvodapedagógus feladatai:

Hiányzások nyilvántartása.

21.4. Intézményvezető feladatai:

Óvodai igazolás kiadása: a gyermek óvodai beiratkozásának tényéről, időpontjáról és a rendszeres óvodába járásról.

21.5. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani az intézmény dolgozóinak és a szülőknek is.

Valamennyi dolgozónak érvényes egészségügyi nyilatkozattal és munkaköri alkalmassági – orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli ellátását a fenntartó és a Házi Gyermekorvosi Szolgálat közötti megállapodás alapján a gyermekorvosok és a védőnők látják el.

A gyermekorvosokkal és a védőnőkkel együttműködve az intézményvezető előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrővizsgálatok elvégzéséről (tisztasági, fogászati)

21.6. A gyermekek fejlődésének nyomon követése

Az intézmény a gyermek értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődésének eredményét követi, rögzíti, és dokumentálja évente két alkalommal szeptemberben és májusban.

A szülő kérésére, fogadó óra keretén belül az intézmény tájékoztatót ad a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre.

A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három hónapon belül kérheti.

22. A dolgozók egészségvédelmi szabályai

  • Az intézmény melegítő, és tálaló konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.
  • Az egészségügyi előírások minden dolgozóra kötelező érvényűek.
  • Az intézménybe ittasan és kábítószer hatása alatt belépni tilos.
  • Az étkezés igénybevétele a törvényi előírásoknak megfelelően lehetséges
  •  A tálalás, mosogatás, a tisztasági előírások, valamint az ételkiosztás, az   ételszállítás, az ételminta vétel és ezek dokumentálása HACCP előírásoknak megfelelően történik.
  • Az intézményen belül a szeszesital fogyasztása és a dohányzás tilos!

A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó intézményvezetői feladat.

Az intézményben alkalmazottak általános feladata közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása.

Minden óvodapedagógusnak a köznevelési törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére átadja az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.

Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (aláírásukkal igazolják.)

Az intézmény egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvó előírások figyelembe vételével.)

A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni.

Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra, ezek megtörténtét rögzítik a csoport naplóban.

Különösen fontos ez, ha:

  • a csoportban balesetveszélyes eszközt használnak, pl. olló, tű,
  • az udvaron tartózkodnak, pl. hinta, csúszda,
  • ha tömegközlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt)
  • ha az utcán közlekednek, pl. zebrán való átkelés
  • ha valamilyen rendezvényen vesznek részt,
  • a séták alkalmával.

Amennyiben az intézmény épületét a gyermekcsoportok elhagyják a gyermekek biztonsága érdekében 7 gyermekenként egy felnőtt kísérőt biztosítani kell.

Városon kívül szervezett kirándulás az intézményvezető engedélyével, és szülő aláírásával történhet. Írásban kell rögzíteni az óvodapedagógusoknak: a kirándulás helyét, idejét, az indulás és érkezés várható időpontját, tervezett útvonalat, utaslistát-gyerekek, kísérőik neveit.

Az intézmény csak megfelelő minősítési jellel ellátott mozgásfejlesztő udvari játékokat vásárolhat.

23. Gyermekbaleset esetén teendő intézkedések

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az intézményben tartózkodás ideje alatt óvónői felügyelet kötelező. A balesetveszélyessé vált berendezési tárgyakat, játékokat észlelő felnőtt kötelessége jelenteni, vagy azonnal eltávolítani, a veszélyforrást tőle telhető módon megszüntetni.

Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni:

  • a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
  • ha szükséges orvost kell hívni,
  • ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
  • a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást lehetőleg meg kell szüntetni,
  • a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézményvezetőjének
  • a balesetről és a megtörtént intézkedésekről a szülőt azonnal értesíteni kell.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost, vagy mentőt kell hívni. Az orvos vagy a mentő megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani.

Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.

Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az intézményvezetőnek meg kell tennie.

A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási ésmjelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető végzi.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

24. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

  • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
  • a tűz,
  • a robbantással történő fenyegetés.

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

  • az intézmény fenntartóját,
  • tűz esetén a tűzoltóságot,
  • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
  • személyi sérülés esetén orvost vagy mentőket,
  • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A kivonulás időtartalma 10 perc. Az épületből minden gyermek távozzon, ezért a csoport elhagyása előtt és a várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolni a gyerekeket,

Az épületbe érkező rendvédelmi szerveket az intézményvezető, illetve helyettese tájékoztatja a következőkről:

  • A rendkívüli esemény kezdete óta lezajló eseményekről
  • A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
  • Az épületben található veszélyes anyagokról
  • A közmű vezetékek helyéről
  • Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
  • Az épület kiürítéséről

A rendvédelmi szervek helyszínre érkezése után a rendvédelmi szervek vezetőjének utasítása szerint kell eljárni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv” robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni, és dokumentálni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. Ezek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják.

25. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.

A törvény által előírt egészségügyi ellátásban minden gyereknek részesülnie kell, ezt részletesen tartalmazza az intézmény éves munkaterve és a házirend. Az intézményvezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése.

Az óvodába történő jelentkezéskor az intézményvezető ellenőrzi a kötelező védőoltások meglétét.

Az intézményvezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről.

26.  Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményi szinten történik.

Az ünnepek és megemlékezések tartalma és megjelenési formája tükrözi a helyi pedagógiai- nevelési program szellemiségét. Az ünnepre való készülődésben az intézmény minden dolgozója aktívan részt vesz, szem előtt tartva az egyenlő feladat megosztást.

Feladatok:

  • az ünnepre való készülődés legalább olyan hangsúlyt kapjon, mint maga az ünnep
  • az ünnep mindig vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen
  • mindig esztétikusan és az alkalomhoz illően kell díszíteni
  • ki kell használni az adódó lehetőséget a család és az intézmény kapcsolatának elmélyítésére
  • külső vendégek fogadásánál cél az otthonosság érzetének elősegítése

Ünnepek, megemlékezések formáit az éves munkaterv tartalmazza.

A gyermekek műsorral készülnek a következő ünnepélyek alkalmával:

  • karácsony,
  • anyák napja,
  • évzáró,

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

  • szüretelés
  • Mikulás
  • farsang,
  • gyermeknap.

Csoporton belül: – közös köszöntés történik

  • a gyermekek név- és születésnapja alkalmából,
  • ajándékkészítés, búcsúztatás az iskolába menő gyerekeknek

Népi hagyományok ápolása

  • jeles napokhoz kapcsolódó szokások.

Természettel kapcsolatos ünnepek:

  • Állatok világnapja,
  • Föld-, Víz napja,
  • Madarak és fák napja.

Szülőkkel közös óvodai programok:

    • Adventi készülődés
    • udvar-kertszépítés

Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése az éves munkaterv része.

Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:

  • házi bemutatók szervezés, (3 hetente, munkatervben rögzítve)
  • továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása folyamatosan
  • közös alkalmazotti kirándulások,
  • felnőtt karácsony
  • pedagógusnap

VII. A BESZÉLJ VELEM ALAPÍTVÁNYI EGYMI KAPCSOLATA AZ INTÉZMÉNNYEL

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységeket végez.

Ellátja az intézményben a logopédiai ellátást, a gyógytestnevelést, a pedagógiai-, pszichológiai tanácsadást, a kiemelten tehetséges gyermekek gondozását, a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, az óvodánkba járó gyermekek részére.

A sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek irányítását, tervezését, megszervezését és ellenőrzését az intézményvezető egyeztetve a Beszélj Velem Alapítványi EGYMI intézményvezetőjével illetve szakmai munkaközösség vezetőjével végzi.

A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI szakmai munkáját a saját illetve a KIPP-KOPP Óvoda alapdokumentumaiban foglaltakkal összhangban végzi.

Az együttműködés sikerességét szolgálván, havonta legalább kétszer egyeztet a két intézményvezető, valamint a KIPP-KOPP Óvoda nevelőtestületi értekezletein rendszeres szakmai jelenlétet biztosít a Beszélj Velem Alapítványi EGYMI szakemberei révén.

A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI munkatársai részt vesznek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésében, az óvodapedagógussal közösen összeállított egyéni fejlesztési terv alapján. A munkatársak részletesen megismerik és elemzik az SNI gyermekek iratanyagát, vizsgálati dokumentációját. A létszám és fejlesztési feladatok ismeretében az EGYMI vezetője valamint munkaközösségének vezetője közösen javaslatot tesznek a csoportszervezés, csoportba sorolás módjára az Óvoda intézményvezetője számára. Számba veszik a befogadó csoport közösségi jellemzőit és az integrált gyermekek sajátos problémáit.

Az egyéni fejlesztési tervek kimunkálása a gyermekek tartós megfigyelése és a szakértői vélemények alapján történik team munkában. Az EGYMI munkatársai az éves felülvizsgálatok alkalmával javaslatot tehetnek a szakértői véleményekkel kapcsolatosan szükségessé váló módosítások kérése tekintetében (pl.: diagnózismódosítás, kiegészítő vizsgálatok kérése, stb.) az óvoda vezetőjével történő egyeztetést követően.

Az EGYMI munkatársai félévente írásos elemző értékelést készítenek az járó gyermekek fejlődéséről, az elért eredményekről, amely az óvodapedagógus által elkészített értékeléshez csatolandó, majd az értékelés egy példányát a szülő részére át kell adni.

Az óvoda nevelőtestülete és a Beszélj Velem EGYMI rendszeresen szervezett supervíziók alkalmával (havonta legalább 2 alakalom) feltárja az esetleges kudarcok okát.

1. A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI által biztosított, a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek:

  1. Teljes körű gyógypedagógiai fejlesztés szakértői vélemény alapján

Fejlesztő foglalkozás biztosítása gyógypedagógiai ellátás keretében egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb három gyermekből álló csoport részére mikrocsoportos foglalkozás keretében, a szakértői véleményben előírt óraszámban történik.

  1. Grafomotoros fejlesztés

Heti rendszerességgel 45 perces foglalkozás keretében megvalósuló fejlesztő foglalkozás, mely során a finommozgások harmonizálása, rajz- és íráskészség fejlesztése, iskola-előkészítés, egyénre szabott korrekciók történnek 2-6 fős mikrocsoportos vagy 6-12 fős csoportos formában.

  1. Szenzoros integrációs mozgásfejlesztés

Az egyensúlyérzék, a taktilitás, a kinesztézia és a propriocepció fejlesztése egyéni foglalkozás, vagy 3-8 fős csoportos foglalkozás keretében, hetente egyszer 45 percben.

  1. Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika

A célzott fejlesztés fokozatosan nehezedő és egyre bonyolultabbá váló gyakorlatsorokon keresztül valósul meg heti egy alkalommal. A csoportok 6-12 fősek, és a foglalkozások kb. 35-40 percesek.

  1. Lovasterápia

A gyerekek fogyatékosság specifikus fejlesztése történik egyénileg, vagy csoportos formában hetente egy 45 perces fejlesztő órában a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által. A terápiát szakképzett gyógypedagógus- lovasterapeuta vezeti, és a foglalkozás során egyéni elbírálás alapján felhasználható a ló bármely jármódja.

  1. Vizuális észlelés fejlesztése

Vizuális észlelésen alapul a formafelismerés, a színfelismerés, a térészlelés, a rész-egész viszony felismerése is. Kiemelten fontos az írástanulás során. Fejlesztése 6-8 fős kiscsoportos formában történik, heti rendszerességgel, 45 perces foglalkozás keretében.

2. A Beszélj Velem Alapítványi EGYMI által biztosított a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek általános szervezési alaptételei:

– A foglalkozások időtartama 45 perc, a terápiától függően órabontás is lehetséges

– az órák között maximum 15 perc szünetet tartunk

– az intézményben felügyelet nélkül gyermek nem tartózkodhat

– a foglalkozásokat szülő, külső szakember előzetes egyeztetés után megtekintheti

A hiányzásokról való rendelkezések

– a foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell

– betegség esetén a megbetegedést minél hamarabb, de legkésőbb a foglalkozások reggelén 9- óráig a szülő telefonon, vagy személyesen értesíteni köteles az óvodát.

A gyermekek értékelése, a fejlődés nyomon-követése

– a gyermekek foglalkozásokon történő jelenlétét, ill. fejlődését dokumentálni kell.

– fejlődésüket félévkor és év végén szöveges értékelés történik.

A mulasztás következményei

– több, egymást követő igazolatlan hiányzás esetén felszólítják a szülőt, hogy gondoskodjék arról, hogy gyermeke rendszeresen vegyen részt a foglalkozásokon.

VIII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és meghatározott körben használják helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti:

  • a fenntartó,
  • a nevelőtestület,
  • az intézményvezető,
  • tagintézmény vezető
  • óvodaszék,

A Szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó belső szabályzatok

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

  • Iratkezelési szabályzat
  • Könyvtári SZMSZ

Érvénybe lép a fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján válik érvényessé, határozatlan időre szól.